LifeTilt
Reggel szólt a telefonomon a youtube, hogy talált nekem olyan videót, ami érdekes lehet. Mikor megláttam, hogy nem a KerekMese töltött fel újabb agyzsibbasztó borzalmat (Ne hagyd a gyerekedet felügyelet nélkül játszani a telefonodon!), hanem a Fenékformáló 2 ajándékozott meg újabb tartalommal, kíváncsian kattintottam.
Azt szeretem ezekben a videókban, hogy őszinték. Az a drága lány (nem néztem utána a nevének, elnézést) nem vigyorog könnyedén, ezer fogas műmosollyal a kamerába, hanem látszik, hogy keményen dolgozik. Együtt tudok érezni vele, nem kell utálnom azért mert én már köpöm ki a tüdőmet és remeg minden porcikám, ő meg csak mosolyog, még csak nem is liheg. Nem, itt nem áltatnak ilyesmivel, ez itt kőkemény meló kéremszépen, amiért cserébe kőkemény popsi jár.
Persze csak, ha jól eszel. És Balogh Tomi itt is őszinte, szigorú étrend van, aminek követése elengedhetetlen a teljes sikerhez. Vannak táplélkiegészítők, esetünkben ezek sem elhanyagolhatók, hiszen a cél komoly. És vannak lelkes követők, akik komolyan veszik, csinálják és fogynak, izmosodnak, csodásan néznek ki, nem győzök ámulni az átalakulásokon. Szinte kedvet kapok, hogy belefogjak. Miért is ne? Hiszen keményen dolgozni én is tudok (konditeremben meg főleg), az önsanyargatásban meg egészen mesteri fokig is el tudok menni.
Tényleg, miért is nem kezdem el? Miért nem csinálok magamnak szupernő alakot?
Valahol itt jártak a gondolataim, mikor legkisebb gyerekem belehuppant az ölembe és sihuhút követelt a tornázó nénik helyett. Ránéztem, elmosolyodtam és elővettem a vonatos dobozt, építettünk, játszottunk, nevettünk és már nem is akartam edzeni. Vagyis de, csak nem úgy.
A túlevés szélsőségéből sokkal könnyebb az önsanyargatás szélsőségébe esni, mint megtanulni normálisan enni. Normálisan, azaz érzelmi állapotokat felismerve és az érzelmi evést teljesen elhagyva. Fogyni így is lehet, izmosodni sokkal kevésbe. De a sorrendet nem szabad szem elől téveszteni.
Ahogy a célt sem. Tudatosítani kell, hogy mi a célom ezzel az egésszel. És bár csodás lenne, az a feszes apró popsi és az a tökéletesen izmos alak, az árat már nem akarom megfizetni érte. Én ugyanis boldog szeretnék lenni, és ha a lelkem mélyére nézek és megkérdezem magamtól mitől lennék igazán boldog, a tökéletes alak nincs a válaszok között. Sok minden van, amit el akarok érni, amibe energiát akarok fektetni, amiért időt akarok áldozni és ami engem tényleg boldoggá tesz, foglalkozom inkább azokkal.
És mielőtt félreértenétek, nem nézem le, nem tartom kevesebbre azokat, akiknek ennyire fontos a külsejük. Csodálatos, értékes emberek és biztos vagyok benne, hogy nem a családjuktól veszik el az időt az edzésre, sőt, abban is biztos vagyok, hogy boldogabban és kiegyensúlyozottabbak attól, hogy a programot csináljál, ami kihat a párkapcsolatuk és a családjuk boldogságára is.
Egyszerűen arról van szó, hogy mielőtt hirtelen felindulásból elhatározod magad egy életforma, diéta, program mellett, előtte nézz a lelked mélyére és kérdezd meg magadtól, hogy mik azok a dolgok, amiktől boldog leszel?
Ha az izmos, formás testtől, akkor egy profi edző, egy jó program, és egy pontos étrend kell neked.
Ha csak normálisan akarsz enni, túlevések, érzelmi evések nélkül, akkor pedig kérj tőlem időpontot.
Fenék nap, őszintén, hitelesen. Minden tiszteletem az övé!
