Az életmódváltás fő buktatója napjainkban

Minden este elhatározni, hogy holnaptól másképp lesz. A reggelt nem kávéval és telefonnyomkodással kell indítani, hanem egészséges táplálékkal és testmozgással, legyen mondjuk zöldturmix és jóga, vagy épp zabkása és futás, kinek mi jön be.
Mi ebben olyan nehéz? Csak el kell kezdeni és csinálni kell, utána meg már rutinból megy. Mindenki ezt mondja, biztosan az a béna, akinek nem sikerül. 

Biztosan?

Én ebben nem vagyok olyan biztos. És most nem csak a szokások megváltoztatásáról, a rutin hatalmáról, az akaraterő és a motiváció megfelelő mértékéről van szó, hanem valami egészen másról. A lefagyásról. A dermedtségről. 

Nem ment el az eszem, tudom, hogy augusztus van, rekord meleg nyár, ez egy teljesen másmilyen lefagyás. Ez belülről jön, ledermeszt és nem ereszt. Az egyik legfontosabb stresszreakciónk, túlélésünk egyik kulcsa, jelenleg lelkünk börtöne. 

Mesélek egy kicsit róla… 

Üss vagy fuss… eddig ismerős, ha jön a vészhelyzet, mondjuk a medve, akkor tudattalanul és villámgyorsan mérlegelünk, hogy megküzdünk-e vele, vagy épp elszaladunk. De mi van, ha egyik sem jó megoldás?
Ezekre az esetekre van még egy megoldás, a lefagyás. Teljesen természetes stresszreakció, az állatvilágban is számtalanszor megfigyelték már, és az embereknél is mindennapi jelenség.
Ha az agyad azt érzékeli, hogy se küzdeni, se menekülni nem lehetséges, akkor szinte “lekapcsol”.
Eltűnnek a gondolatok, a pulzus és a légzés minimálisra esik vissza, a vér a belső szervek közé húzódik, periférián csak annyi marad, ami feltétlen szükséges, a bőr sápadt és nyirkos lesz, a test felkészül egy támadásra.
Arra jó, hogy ha megtámad a medve, de közben megzavarja valaki és otthagy, akkor túlélhesd, ne vérezz el. Arra jó, hogy ha megtámadnak, ne őrülj bele azonnal. Segít túlélni, de nem megküzdeni. Arra, jó, hogy ha pici vagy és védtelen, akkor észrevétlen tudj maradni vészhelyzetben. Sokan éltek már túl így. 

Hasznos megoldás, csak van vele egy kis bibi: 

Valódi megoldást nem ad a mai ember problémáira. Jön egy rossz hír, valami ijesztő, megpróbálsz minél több információt gyűjteni, esetleg cselekedni, vagy menekülni. Aztán rájössz, hogy hiába minden erőfeszítés kicsi vagy és tehetetlen a körülötted tomboló világhoz képest. És lefagysz.
Nem annyira mint a medvénél, de valahogy kevesebb lesz a gondolatod és a motivációd, ritkábban, vagy egyáltalán nem mosolyogsz. Elmerülsz a telefonodban, vagy a sorozatodban, ha nem feltéten szükséges, nem törődsz a világ dolgaival. Az érzelmi életed is beszűkül, szorongsz, vagy dühös vagy, de leginkább olyan semmilyen. Hosszú távon fagytál le, ez nem pár pillanatig tart, hanem amíg a vészhelyzet tart számodra. Ha vége, lassan te is felolvadsz.

Nehéz egy hullám volt, de valahogy túléled, elmúlik és visszatér fokozatosan az élet. A gond akkor kezdődik, mikor jön a következő, még vége sincs és még egy, majd egy újabb…. Nevezhetjük nevén is, COVID, háború, létbizonytalanság, aszály, hogy mi jön még arra inkább nem is gondolok. 

Ha túl sok stressz, és kevés a mozgástér, ahol az a pici cselekvés, amivel meg lehetne küzdeni, szinte semmit nem ér és előbb utóbb szinte mind lefagyunk. Észre se vesszük, már annyira hétköznapi. Látszatcselekvésekkel próbálunk küzdeni a tehetetlenség ellen, legyen ez evés, dohányzás, kényszeres takarítás, vagy másokról való túlgondoskodás.
Csak valahogy semmi nem olyan. Nem olyan színes, nem olyan érzelmes, nem olyan a világ, mint amilyennek lennie kéne.
Van helyette stresszevés, örökös elégedetlenség, kudarcélmény. És nem, nem megy az életmódváltás, se holnaptól, se mostantól, és idegesítően lesznek a motivációs idézetek, elfogy a türelem, nem csak neked, nem csak nekem, egyre többünknél. 

Arra kérlek, ne bántsd magad miatta!

Arra kérlek, egyáltalán ne bántsd most magad, se másokat. A magas stressz szint, a lefagyás annál tovább tart, minél tovább bántanak és ebben az is benne van, ha Önmagad kritizálod. Ez most biztosan nem lesz jó motiváció. 

Először csak értsd meg, mi folyik benned. Vizsgáld meg, milyen a stresszszinted, gondold végig milyen gyakran vagy dühös, vagy épp szorongó, esetleg elégedetlen. Értsd meg, hogy ez most sajnos normális reakció. A lelked, a tudatalattid nem érzi magát biztonságban. 

Hagyd a zöldturmixot, és a reggeli tornát, de leginkább a híreket! Indulj onnan, ami megnyugtat. Lehet ez séta, olvasás, alvás, meghitt beszélgetések, zene, tánc, ének, mindegy. De kezd azzal, hogy megnyugszol, biztonságba helyezed magad. Ha ez megvan, utána jöhet a zabkása is, de csak türelemmel és sok sok szeretettel.     

Kérdésed van?

Tedd fel hozzászólásban, vagy írj a hello@leskovicsandrea.com-ra!

Ismerd meg a JóLeszek Programok teljes kínálatát!