Miért nem fogadod meg a tanácsom?

Ezerféleképpen elmondtam, megmutattam, elmagyaráztam, hogyan kellene csinálnod, te mégsem lépsz. De miért?

Sokan találkoztunk már azzal a jelenséggel, hogy egy ismerősünk tanácsot kért tőlünk, de ahelyett, hogy megfogadta és kipróbálta volna, továbbra is tétlen maradt. Elég bosszantó tud lenni a jelenség, de vajon mi állhat a hátterében?

Nem tanács, hanem figyelem kell

Lehet, hogy az ismerősünknek nem a tanácsunkra van szüksége. Sokkal inkább a figyelmünk és az együttérzésünk, ami értékes számára. De ezt valamiért nem tudja, vagy nem akarja megfelelően kifejezni. Ezért minden ötletet meghallgat, majd elmagyarázza, hogy nála ez miért nem fog működni, és érdeklődve várja az újabb lehetőségeket. Olyan, mintha beszélgetne valakivel, élvezi, hogy valaki minőségi időt szán rá, foglalkozik a problémájával (vagyis vele).

Sajnos ez a tanácsot adó félnek egy idő után rettentően bosszantó tud lenni. Tehetetlenség érzést, vagy akár dühöt, haragot is megélhet. Bosszantja, hogy egyre több időt fektet be egy bizonyos cél eléréséért (hogy a másik személy megszabaduljon a problémájától), miközben látszólag semmi nem történik.

Pedig történik. A másik fél úgy érzi, kommunikálnak vele. Csökken a magánya. Az nem biztos, hogy jól érzi magát, hisz lehet neki nem megoldás kell, csak beszélgetni akart. Egyre jobban zavarja, hogy a másik noszogatja, cselekvésre ösztönzi, miközben neki nem erre van szüksége. Csak épp magának sem tudja megfogalmazni, hogy mire.

Az ilyen beszélgetések általában legalább az egyik, se sokszor mindkét fél számára rossz hangulatban fejeződnek be.

„Miért panaszkodik, ha nem akar megoldást” – gondolja az egyik.

„Miért nem képes együtt érezni velem?” – fogalmazódik meg a másikban.

Még nem áll készen a változásra

A változás, bár csak egy pillanatnak tűnik, valójában hosszadalmas és bonyolult folyamat (erről részletesen olvashatsz a Változás szintjei bejegyzésemben).

Eleinte azt sem tudjuk, hogy problémánk van, majd szembesülünk vele. Szép lassan megfogalmazódik a vágy, hogy tenni kellene valamit. De ezt a vágyat még nem követi igazi tett, esetleg csak pár erőtlen próbálkozás.
Ez ugyanis az információgyűjtés időszaka. Minél több helyről, minél több infót. Kinek mi vált be, mi működik és mi nem, ki mibe bukott bele, és ki hogyan állt talpra.
Ez az egyik legfontosabb szakasz, amit nem érdemes megspórolni, mert az itt felhalmozott tudás segít majd át a későbbi nehézségeken.

És még ezután sem biztos, hogy a valódi tett következik, még lehet szenvedés, próba elbukás, újra és újra. Hogy kinél mikor, hogy és mitől érkezik meg az a pont, hogy „most”, az egyénenként és életszakaszonként is eltérő. Ha meg tudnám jósolni, ha lehetne irányítani, nem lennének már túlevő, vagy dohányos,  vagy alkoholista emberek. De ez nem így működik.

Külső nyomásra nem tudsz belső változást létrehozni.

Akkor sem, ha nagyon akarod. A belső változás lényege, hogy az ember lelkén belül zajlik le. Tudod, mint a pillangóvá válás, értelmetlen sőt kifejezetten káros siettetni.

Mert egyszercsak sikerül. A sok tanácsból, amit meghallgatott kikristályosodik az ő „útja”, az egyedi módszer ami neki működni fog. Ez nem egy világmegváltó módszer, ami hatásos lesz mindenkinél. Ez az ő sajátja lesz, senki másé.

(És most itt zárójelben megjegyezném, hogy ezért nincs értelme az önjelölt guruk, nekemezválltbe-ez-a-tuti-módszer, igehirdetéseinek követésére. Persze megnézni érdemes, hiszen ez is egy tapasztalat, lehetnek benne hasznos infók. Egy ponton túl azonban, inkább frusztráló, mint inspiráló, ahogy beleordítja a világ képébe, hogy szerinte neked hogy kellene működnöd és haladnod. Zárójel bezárva.)

Ő tehát meghallgatja a tanácsodat, és lehet, hogy egy napon hasznát is veszi. De ne feledd, a napot nem te határozod meg, hanem az ő változási folyamata.

Tetszett ez a bejegyzés? Oszd meg a barátaiddal:

Kérdésed van?

Tedd fel hozzászólásban, vagy írj a hello@leskovicsandrea.com-ra!

Ismerd meg a JóLeszek Programok teljes kínálatát!