Lefogyok 5 nap – Elvárások

A rengeteg fogyókúrának csak akkor volt köze a külsőmhöz, mikor már olyan mértékben hájas voltam, hogy nem látszott ki a kulcscsontom. De érdekes módon akkor se tartottam magam kövérnek, kivéve a próbafülkékben és a fotókon önmagam zsíros valóságával szembesülve. Olyankor olyan mértékben sokkolódtam, hogy vagy napokig koplaltam, vagy azonnal ettem valamit, a nagy ijedtségre.

Ez az időszak már rég a múltam része, a kulcscsontomra nagyon vigyázok, amióta újra megtaláltam. A külsőmmel továbbra se foglalkozok, az én ellenfelem a mérleg. Azért röhejes, hogy egy szám dönti el, hogy érzem magam, pedig azt veszem észre, hogy sokszor ez az igazság.
Az, hogy mások szépnek vagy csúnyának, kövérnek vagy soványnak tartanak mind egyéni vélemények.

Sokkal több köze van ezeknek az állításoknak azokhoz, akik mondják rólam, mint hozzám.

De a mérleg, nem hazudik, nem torzít, nincsenek elvárásai, csak a rideg valóságot közli. Ami valahol igaz is. Csak épp az nem mindegy, hogy mit kezdünk azzal a számmal.

Mielőtt belekezdesz egy fogyókúrába, életmódváltásban, nagyon fontos, hogy tisztázd magaddal, hogy mit szeretnél. Milyen elvárásaid vannak és ezekből mik az irreálisak és mik a megvalósíthatóak.
Ha a megvalósíthatóakat megtaláltad (több is van belőlük), már csak azt kell súlyoznod, melyik elváráshoz milyen energiabefektetés tartozik, vagyis minek mi az ára. Innentől könnyebb az út.

Az én elvárásaim kilókban vannak. Van egy emlékem, hogy amikor egyszer régen csinosnak tartottam magam, hány kiló voltam. Na annyi, soha többet nem leszek. Van egy szám a BMI szerint, ahova be kellene fogynom, hogy oké legyek. A BMI-t nem nekem találták ki, amikor azért csúfoltak a suliban, mert túl vékony vagyok, a BMI szerint akkor is az épp elfogadható kategóriába tartoztam.
És ez az én nagy bajom, 182 cm magas vagyok, de nem madárcsontú modellalkat.

Ellenségem a mérleg. És egy cuki mókus.

Persze fejben tudom, hogy nem a kiló számít, mert az semmit nem árul el rólam. Azt is végigéltem, hogy csak ezt az 5 kilót ledobom és elégedett leszek. Nem lettem, újabb 5 kellett és ha az is megvolt, az is kevés volt. Evészavar, túlzott figyelem a testünkre, esetemben a mérlegre, nem kellene kockáztatni.

És nem is fogom. Nem akarom becsapni magam, rá fogok állni a mérlegre. De igazából mást akarok. Normális adagokat enni, jól érezni magam, energikusnak lenni. Azt akarom, hogy újra ne legyen téma az evés.

Paradox módon ezt úgy fogom elérni, hogy az elején nagyon szigorú szabályok szerint eszek. És ebben az időszakban, mivel az étellel nem kell foglalkoznom, de a füzetben nagyon sok érdekes probléma felmerült, rendet rakok a fejemben.

Mondtam, hogy megrendeltem a csomagot? Megérkezett! Csütörtökön kezdek! Normális, hogy izgulok? 🙂

Biztatáshoz nyomj egy like-ot! Ha tetszett és van kedved, oszd meg. És ha épp ráérsz gondold végig, neked mi volt a legirreálisabb elvárásod fogyókúrával kapcsolatban, bevállalósak megírhatják 😀

Tetszett? Oszd meg!

Kérdésed van?

Tedd fel hozzászólásban, vagy írj a hello@leskovicsandrea.com-ra.