A falásról másképp

Binge eating, falásroham, farkaséhség, kontrollálatlan evés…
Rengeteg neve van, de a lényege ugyanaz.

Kontrollvesztett állapotban történő, extrém nagy mennyiségű kalóriabevitel, amelynek szinte csak a fizikai befogadóképesség – vagyis amennyi a gyomorba fér – szab (átmeneti) határt.
Olyasmi ez, mint egy evésben kifejeződő meltdown.

Ez az állapot szégyennel jár; nem jó annak, akivel történik, és nem is direkt csinálja.


Mi történik ilyenkor valójában?

Feszültségcsökkentés.
Tényleg ennyire egyszerű.

Olyan mértékű belső feszültség halmozódik fel, aminek valamilyen formában ki kell robbannia.
Ez a „robbanás” szinte mindenkivel előfordul – csak a legtöbben kiabálnak vagy csapkodnak, ami bár nem szép, mégis társadalmilag elfogadottabb.

A feszültségnek számtalan oka lehet:
a napi stressztől, a krónikus fájdalmon, az állandóan jelen lévő „csapdában vagyok – tehetetlen vagyok” érzésen át,
az éhezésig (megvonásos fogyókúra) szinte minden.

Ha egy bizonyos szintet elért a kiborulás, onnantól a „robbanás” már nagyon nehezen állítható meg.


Miért érint ez gyakrabban neurodivergens embereket?

Amikor ez a robbanás falás formájában történik, az embert könnyen bélyegzik akaratgyengének – olyannak, aki „nem is akar igazán változni vagy lefogyni”.

Pedig ez nem igaz.

Ezek a kiborulások bárkivel előfordulhatnak, de a neurodivergenciában érintetteknél (ADHD, autizmus, érzékeny idegrendszerű emberek) jóval gyakoribbak.

Miért?
Mert az ő idegrendszerük érzékenyebb, ezért könnyebben túltelítődnek.
Emellett sokszor nem elég erős a belső érzékelésük:
nem veszik észre, ha éhesek, feszültek vagy kimerültek.

Ezt a diffúz szorongást aztán szinte ok nélkül felválthatja a falás.


Miért mindig otthon, egyedül történik?

A falások legtöbbször biztonságos környezetben – például otthon, egyedül – történnek.
Odáig az ember az utolsó idegszálával is tartja magát, de amikor végre hazaér,
kiengedhet, és a kontrollálatlan evés egy tanult feszültségoldó mintává válhat.


A valódi megoldás: nem diéta, hanem belső érzékenyítés

A megoldáshoz nem fogyókúra vagy önfegyelem vezet, hanem
a belső figyelem érzékenyítése:
megtanulni megfigyelni a saját állapotainkat,
érteni, mi történik bennünk,
és szeretetteljes válaszokat adni ezekre a belső jelekre.


Erről is tanulhatsz a programban

Figyelemzavar és túlevés – Kulcsok az önszabályozáshoz
4 hetes online program, amely segít megérteni, mi történik ilyenkor az idegrendszeredben,
és hogyan reagálhatsz rá másképp.

👉 Részletek és jelentkezés itt.


Címkék: #ADHD #autizmus #maszkolás #túlevés #érzelmievés #pszichológia

Ismerd meg legújabb programomat:

A szerzőről:

Leskovics-Ortelli Andrea vagyok tanácsadó szakpszichológus, fogyókúrás terapeuta. Diplomáimat a Szegedi Tudományegyetem pszichológia szakán és az ELTE tanácsadó szakpszichológus posztgraduális képzésén szereztem. Hivatásom, hogy segítsek visszaszerezni az embereknek a normális, szélsőségektől mentes, kiegyensúlyozott étkezés képességét.
Ha jobban szeretnél megismeri, olvasd el bemutatkozásom, vagy hallgasd meg a velem készült beszélgetést a Lánchíd rádió kettesben című műsorában.

Kérdésed van?

Tedd fel hozzászólásban, vagy írj a hello@leskovicsandrea.com-ra!

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

MIT TEHETEK TÚLEVÉS ELLEN?