Ma van a szülinapom pom pom pom! Harmincötödik szülinapom 🙂 Azt hiszem, ha eddig nem sikerült megkomolyodnom, a következő 35 évre felhagyok a próbálkozással. Majd 70 után újra előveszem a kérdést. Bár akkor meg már felesleges túl komolyan venni a dolgokat, vagy akár magamat.

Rendkívül izgatott vagyok, mosolygok, örülök minden apróságnak. A csomagom is megérkezett, szétszedtem, részletesen megvizsgáltam, örömködtem neki, aztán visszacsomagoltam és azóta nézzük egymást. Én már tudom mi van benne, a csomag meg tudja, hogy a tartalma bennem lesz. Jól megvagyunk így. Eleinte azért elkapott a gyomorgörcs, hogy akkor ez most hogy lesz. Meg hogy full ellentmondok magamnak.

Aztán ellentmondtam az elvárásaimnak, és inkább a félelmeimre koncentráltam. A legerősebb félelmem az volt, hogy nem tudom végigcsinálni.

Mi van ha éhes leszek? Az éhségtől meg hülye? Vagy agresszív? Mi van, ha megbántom a családtagjaimat? Aztán rájöttem, hogy ez egy mensi előtti sima szombat délután is megvalósulhat diéta nélkül.

Tudom, mik a tünetei és jó eséllyel tudok tenni ellene. De ha mégsem, arra is van egy csodafegyverem. Pár éve fedeztem fel, fantasztikus dolog. Megsúgjam?

Segítséget kérek.

Komolyan. Van akinek ez nem nagy dolog, nekem viszont egy olyan képesség, amit felnőtt fejjel sajátítottam el (nem volt egyszerű), de mióta képes vagyok rá, egymilliószor könnyebb az életem.

Tehát, ha baj van, segítséget kérek. Szerencsére sokak támogatására számíthatok. Mivel ez az új képességem még nem fejlődött ki tökéletesen, ezért bajba szoktam kerülni, mikor azon kezdek agyalni, hogy kitől kérjek. Most az a megoldásom erre, hogy figyelem magam, miközben arra gondolok, aki segíthetne, és ha önkéntelenül elmosolyodom közben, akkor jól döntöttem és megkérem. Ha nem, akkor keresek mást.

Félek attól, hogy mi van ha éhes leszek. Elsősorban semmi. Az éhség teljesen természetes érzés, minden élőlény sajátja mióta világ a világ. Éhesen azért bőven el lehet lenni, napokon, sőt heteken át, én meg nem tervezek olyan sokáig étel nélkül maradni. Pánikra semmi ok, ha éhes leszek, majd elmúlik.

Mitől félek még? Hogy elgyengülök. Hogy nem bírom ki és olyat eszek, amit nem szabadna. Mondjuk ez egy hülye félelem, mert egyáltalán nem jellemző rám, de azért nem árt felkészülni rá. Azt hiszem a segítségkérés itt pont jó lesz. Ezt nem árt előre egyeztetni az érintettekkel. Meg fogok kérni pár embert, hogy óvatosan tereljen a megfelelő irányba, ha jelzem neki, hogy bajban vagyok.
Itt nem árt óvatosnak lenni. Nagyon ideges tudok lenni tőle, ha kaja miatt beszólnak nekem, erre oda kell figyeljek.

Téma szempontjából nem fontos, de azért ide is kiírom, hogy ma van a szülinapom 🙂

Félek még attól, hogy…. most egy csomó kis semmiség jutott eszembe, pedig tudod mi a legfélelmetesebb? Mi van, ha működik? Mi van, ha működik, nem csak a csomag (abban szinte biztos vagyok, hogy tökéletes lesz), hanem a programom is hozzá. Ha tényleg rendet tudok tenni közben a fejemben, ha úgy lesz vége ennek a 2 hétnek, hogy minden jobb lesz, mint ahogy vártam.
Akkor hatalmas a felelősség rajtam, hogy ezt megfelelő minőségben tovább tudjam adni. De még az is lehet, hogy képes vagyok rá. Majd maximum segítséget is kérek.

De addig is megyek örömködni, mert ma van a szülinapom pom pom pom 😀

Biztatáshoz nyomj egy like-ot! Hozzászólni kommentben tudsz, vagy írhatsz a hello@leskovicsandrea.com -ra.

Tetszett? Oszd meg!

Kérdésed van?

Tedd fel hozzászólásban, vagy írj a hello@leskovicsandrea.com-ra.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .